A medvéhez kapcsolódó mondókák, énekek mellett számos népmese is kötődik ehhez a gyerekek által igen kedvelt állathoz. Érdekesség lehet számukra, hogy a medve szavunk jelenti, hogy mézet evő.
A farsangi ünnepek után közvetlenül az első tavaszváró izgalom a medvéhez és az ő árnyékához kötődik. A néphagyomány úgy tartja, hogy ha február második napján a barlangjából kilépő medve megpillantja az árnyékát, akkor visszatér téli álmot aludni mert még zimankós, hideg idő jöhet. Amennyiben viszont csak a felhős eget látja, hamarosan itt a tavasz.
A tavasz megérkeztét az ébredező természet, a „hírnökként” is megjelenő virágok, a folyamatosan növekvő napsütéses órák mellett a költöző madarak megjelenése is bizonyítja.
A tavasz közeledtét több látható és érezhető dolog is jelzi. A nappalok hosszabbodása, a rügyező fák, a tavasz hírét hozó virágok, a madarak egyre élénkebb és kitartóbb éneke, a napsütés derűs hatása mind mind kihat a kedvünkre.
Erre az időszakra több jeles nap és ünnep is esik. A következőkben olyan játékokat gyűjtöttünk össze, melyek a tavasz kezdeti időszakához köthetők.
A farsangi időszaknak számos olyan eleme van, amit az óvodáskorú gyerekek hangsúlyozottan kedvelnek. Az egyik elsődleges a különféle jelmezekbe bújás, „átváltozás”, ami szinte az egész óvodai életet áthatja, de ebben az időszakban kiemelt szerepet tölt be. A különféle álarcok készítése, viselése, az azzal való játék különös izgalommal hatja át az óvodásokat.
A karácsonyi ünnepekhez kötődő játékok után elindul az új esztendő, és elérkezik a gyerekek által igencsak kedvelt farsangi időszak. Nem véletlen, hogy a vízkeresztkor (január 6.) induló, a telet búcsúztató periódusnak (ami a néphagyomány szerint a húsvétot megelőző nagyböjt kezdetéig tart) ilyen nagy sikere van az óvodások körében. Ebben az életkori szakaszban a gyerekek különösen kedvelik a szerepjátékokat, a különböző lények „bőrébe” való bújást, az átváltozást.
